A hematológián a betegség bemutatása és kezelésének módjai között a kemoterápia volt mindig is a mumus. Az orvosokkal való egyre több konzultáció után egyre tisztábbá kezd válni a kép, hogy a kemoterápia sajnos nem elkerülhető. Ugyanakkor sok változata és típusa van a kezelésnek melyek közül nem mindegy melyiket fogom kapni. Miközben a terápia részleteiről beszéltünk szóba kerültek a mulandó és az esetleges maradandó mellékhatások. Miután a kezelés leginkább a gyorsan szaporodó sejteket támadja meg és ott sem tud válogatni az egészséges és a beteg sejtek között. Viszonylag hamar szóba jött a spermiumot termelő sejtek esetleges maradandó károsodása is mint lehetséges mellékhatás, ezért figyelmembe ajánlották a spermium lefagyasztás lehetőségét.
A jobb félni, mint megijedni elvek alapján elég hamar el is döntöttem, hogy fagyasztatok le a biztonság kedvéért. Az orvosok hamar utána is jártak nekem, hogy Kaposváron is megoldható a dolog, de az pénzbe kerül (méghozzá nem is kevésbe) viszont Pécsen csak péntek délelőttre kaptam időpontot. Ennek az időpontoknak a megvárását erősen ellenezte a professzor úr. Azt mondta, hogy gyorsabban emelkedik a fehérvérsejt számom, sem mint hogy várhassunk újabb 4 napot a kezelés elkezdésével. Mondtam neki, hogy ebben az esetben nem érdekes, hogy mennyibe kerül itt Kaposváron, mert a fagyasztáshoz ragaszkodnék. Erre azt mondta a professzor úr, hogy akkor ennek utána jár egy kicsit és visszajön. Egy fél óra múlva azzal a hírrel jött vissza, hogy sikerült elintéznie a pécsiekkel, hogy kapjak másnap reggelre 8 órára egy időpontot, de amint onnan visszaértem el is kezdenék a kezelést, mert nem vesztegethetünk túl sok időt.
Így hát le is beszéltem gyorsan a tesómmal, hogy egy közös délelőtti kirándulás keretei között másnap reggel menjünk le Pécsre és intézzük el ezt a dolgot. Nem is tettünk másképp reggel negyed 7-re jött értem Ádám, akkor már vettek tőle is egy kis vérmintát, amit elküldtek Budapestre, hogy kiderítsék, ha a későbbiekben esetleg csontvelő transzplantra lenne szükség ő alkalmas lenne –e donornak. Emellett pedig összeállítottak egy kisebb doboznyi mintát, amit pedig Pécsre kellett levinnünk további vizsgálatra (két legyet egy csapásra).
Le is értünk pontosan 8-ra a pécsi klinikára, ahol már vártak rám, illetve arra a papírra, amit a kaposvári orvosok állítottak ki nekem, hogy a betegségből adódóan van szükségem erre a fagyasztásra, ami végett hajlandóak ingyen megvizsgálni és lefagyasztani, valamint tárolni a spermiumaimat.
Miután sikerült megtölteni a fiolát, kértek tőlem körülbelül 1 órát, hogy megvizsgálják, hogy elegendő számú és életképességű spermiumot sikerült leadnom. Hosszas várakozás után be is hívtak és közölték, hogy csak jó hírekkel szolgálhatnak. Ugyanis 25 millió spermiumot számolt meg a számítógép, amelyek közül 80% mozgó volt, illetve 50% igencsak fürge volt. A WHO aktuális kiadványa szerint átlagosnak mondható az a minta, amelyben legalább 15 millió spermium van és amelyek közül 60% mozgó. Így hát az átlagosnak nevezett paramétereknek a duplájával is rendelkezek, amiatt is jó hír, mert ha a kezelés hatására esetleg feleződne a számuk, még mindig az átlagos mennyiséget tudnám produkálni. Illetve a fagyasztást is nagyobb számban élhették túl a spermiumok.
Ezek után meg kellett várnunk azt a közel 3 órát, amely alatt befejezik a fagyasztást. Azt nem mondták, erre miért is van szükség, de a végén kiderült, hogy azért, hogy biztosan tudhassam maradtak élő egyedek a fagyasztott mintában. Végül közölték is velem, hogy csak a 10%-a élte túl a fagyasztást, de amúgy is csak lombik bébis megoldásra lennének alkalmasak a lefagyasztott spermiumok, amelyhez még így is több mint elegendő maradt jó állapotban.
A végén még hozzátették, hogy az utolsó kemoterápia után egy évvel meg kellene ismételni a vizsgálatot, ugyanis ha akkor is elegendő számú spermiummal rendelkezek, akkor nem tartogatják fölöslegesen a fagyasztott mintámat. Túl sokba kerül ez a pécsi egyetemnek, ezért 5 évig ingyen tárolják (ha szükséges) utána pedig ha még szeretném tároltatni, még 5 évig van erre lehetőség évi 15 eHUF-ért.
Mindenesetre ezen is túlestem és azonnal vissza is indultunk Kaposvárra, hogy elkezdhessék a kemoterápiát. A visszafele úton hívott édesanyám, miszerint beszélt az orvosommal, akik megtudták közben a csontvelő minta első eredményeiből, hogy nem azzal a típusú leukémiával állunk szemben, amitől ők titkon féltek, ezért nem is állnak neki azonnal a kemoterápiának a visszaérkezésünk után.
Ez egy remek hír volt, ami fel is villanyozta a napomat, hisz a legrosszabb típusok egyikét kizárták az első eredmények által és így már jobban ráértünk megvárni a második pontosabb eredményeket, hogy pontosan meghatározhassák a további kezelés menetét. A maradék típusok mindegyikét szteroiddal kezdenék el kezelni, így az első szem gyógyszer már az ágyam melletti asztalon várt mire visszaértem a kórterembe.
Azt mondták csütörtök délutánig megérkeznek a második vizsgálat eredményei és akkor el is tudjuk majd kezdeni a terápiát, úgyhogy már csak azon kellett drukkolnunk, hogy a következő eredmények is hasonlóan jó hírrel szolgálnak majd.
