Ez a két hét ambuláns kezelés alatt sok beteg emberrel találkoztam. Ilyenkor látja az ember igazán mennyi igazán beteg ember fordul meg itt naponta. Azt is látni, hogy a betegség nem válogat. Járnak ide fiatalok, idősek, nők és férfiak.

A minap egy 22 éves sráccal voltam egy szobában, akinek limfómája volt és már a 7. és egyben az utolsó előtti kemot kapja. Ő is egy ártatlan tüdő szűrőre ment Dombóváron, amikor egyszer csak behívta az orvos leültette és nekiesett, hogy na mi a panasza? Erre ő,hogy panaszom, hát én csak egy tüdőszűrőre jöttem. A doktornő keményen a közepébe csapva mondta neki, hogy de hát uram akkora folt van a felvételen, hogy nem látjuk tőle a tüdő felét. Azonnal át is küldték Kaposvárra. Egy Budapesten végzett PET CT után látták, hogy a mellkasán kívül még a hónaljaiba is van kettő kisebb, illetve a nyakában is egy kicsi nyirokrendszeri daganat. Szerencsére a 4. kemo után eltüntették az összes daganatát, de azért leadják még neki mind a 8 kemo-t biztos ami biztos. Azt is mondta, hogy az első 4 kemotól semmi baja nem volt, de utána már rosszul lett a kemoktól amiket kapott. Aznap már láttam rajta, hogy előre stresszel a kezeléstől. Amikor behozták már feszengett és mondogatta, hogy biztos rosszul lesz tőle. Hát nem is kellett sokat várni, a bekötése után 20 percel már ment is a wc-be. A tűszúrástól is félhetett, mert ketten kellet, hogy álljanak mellette amíg bekötötték neki a branült. Még szerencse, hogy nekem nincs tű iszonyom.

Sok féle hozzáállással is találkoztam, volt aki pozitívan áll a kezelésekhez és látja,hogy nincs is más út. Van aki panaszkodik, de végig csinálja, ők általában rosszabbul néztek ki. Azt ugyan nem tudom melyik volt előbb a tyúk vagy a tojás, azaz előbb rosszul lettek a kezeléstől és attól lett a hozzáállásuk is ilyen, vagy fordítva. Minden esetre én töretlenül pozitívan állok a dolgokhoz és csak a jót várom és igyekszek minél jobban átragasztani ezt a hozzáállást azokra is akikkel beszélgetek.